Ápr. 17-én Türében Nádas menti református kórustalálkozót tartottak, tájékoztatott Varga György tanárt, a mérai református egyházközség gondnoka. Ezt a találkozót immár a harmadik alkalommal szervezik meg. Eddig Méra adott otthont a nem verseny jellegű találkozónak, s most Türe következett. Részt vettek a kisbácsi, szucsági, mérai, mákófalvi, bogártelki kórusok és természetesen a házigazdáké. A kórustalálkozóra évente többször, sátoros ünnepek alkalmával kerül sor: karácsonykor és húsvétkor. /Nádas menti református kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2001. május 21.
Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2002. október 15.
A Nádas menti falvak kórustalálkozóját ezúttal Mákófalván szervezték, okt. 13-án, vasárnap. A házigazda a két éve alakult mákói vegyes- és leánykar volt. A református egyház Kós Károly Népházában volt a találkozó. A Kós Károly által tervezett művelődési házat, az állam által eltulajdonított épületet a mákóiak peres úton visszaszerezték, a hollandok anyagi támogatásával és a mákóiak áldozatos munkájával felújították. Az évente háromszor megrendezett kórustalálkozónak sorra minden Nádas menti falu házigazdája. A kórustalálkozóra eljöttek a vistaiak, a bogártelkiek és a türeiek is. A hollandoknak már tízéves a kapcsolatuk a faluval, régi ismerősként és jó barátként szoktak vissza-visszatérni. Holland segítséggel és a mákóiak áldozatos munkájával sikerült teljes mértékben felújítani a parókiát, most épül az imaház. A 700 lelkes Mákófalva lakossága rohamosan fogy. Ezelőtt húsz-harminc évvel 1700-an éltek a faluban. /Borbély Tamás: Kórustalálkozó "angyaljárással". Mákófalva élni akar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2003. június 30.
A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2002. május 7.
Háromnapos ünnepséget szerveztek a hét végén az Egeres községhez tartozó Nádasdarócon és Bogártelkén. Bogártelkén imaházat avattak, míg Nádasdarócon egyfajta "alapkőletételre" került sor. A közel egy évtizede vissza-visszatérő holland vendégek is azonnal észlelték és szóvá is tették a változást. Az emmani hollandok és a 220 lelket számláló bogártelki, valamint a száznál valamivel többet kitevő nádasdaróci református gyülekezetek kapcsolata már 1994-ben elkezdődött. Nádasdarócon a református templom kazettás mennyezete műemlék, éppen a mennyezet megőrzése miatt nem fűthető télen. A szükség szülte az imaterem építésének gondolatát, a parókia közvetlen szomszédságában. Az imaterem mellett a manzárdban kétszoba összkomfortos, konyhás vendégszállás is van, a pincében garázzsal, fűtőházzal. A gyakorlatilag közösségi házként szolgáló új épület istentiszteletek mellett gyűléseknek, a gyerekekkel való foglalkozásnak nyújt otthont. Az 1997-ben elkezdett építkezéshez jelentős segítséget nyújtott a holland testvérgyülekezet. A munka oroszlánrészét Bogártelke lakói végezték. Máj. 5-én leleplezték a márványtáblát Nádasdarócon. A kétnyelvű — magyar és holland — emléktábla az 1994 óta az emmani és daróci gyülekezetek között fennálló barátság jelképe: abban az épületben kezdik majd el a nádasdaróciak is saját imatermük kialakítását. A bogártelki ünnepi istentiszteleten Pap Géza püspök hirdetett igét, Bogártelke és Nádasdaróc vegyeskara énekelt, amelyet az 1940-es évek óta tartó szünet után Székely Zoltán tiszteletes úrnak és Székelyné Juhász Klára lelkipásztornak sikerült ismét létrehozniuk. /Kerekes Edit: Imaházat avattak Bogártelkén. Márványtábla a leendő nádasdaróci imaterem falán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. december 30.
Kalotaszegen még élnek a hagyományok, a népszokások, az ünnepeken a fiatalok szívesen öltik fel a népviseletet. Magyarkapuson karácsonykor a falu mindig együtt ünnepel. Szentestén a falubeliek templomba mennek, az ünnepi istentiszteleten a gyerekek és fiatalok műsort mutatnak be. Az istentisztelet után mindenki otthon a családjával ünnepelt. Helyi szokás szerint a kisfiúk és a legények kisebb csoportokba verődve házról házra járnak karácsonyt köszönteni. A házigazdák friss süteménnyel, különféle ínyencségekkel vendégelik meg a beköszöntőket. Karácsony első napjának reggelén a templomban úrvacsorát osztanak. Sebestyén Ferenc helybeli református lelkipásztor egyetlen nagy családként tartja össze a gyülekezetet. Kalotaszegen kizárólag Magyarkapuson énekelik az Úr Istennek Szent fia című egyházi éneket, mely ismeretlen szerzőtől származik. Délután a templomban az óvodások bemutatták műsorukat, majd kis ajándékot is kaptak. Az estét mindenki nagyon várja, ugyanis kezdődik a bál, melyet a falubeliek táncnak emlegetnek. Általában az első két napon más faluból fogadnak zenészeket (az idén a bogártelkieket hívták meg), a harmadik napon pedig a falu együttese, a Flash szórakoztatta a közönséget. Szokás szerint a bál éjfélig tart, azután a zenészek vacsorázni mennek a fényes fiúkkal, a fényes lányokhoz. Fényes lány csak az lehet, aki az idén konfirmált, a fényes fiúknak pedig pontosan két évvel kell nagyobbnak lenniük a fényes lányoknál. A fényes legények feladata „megfogadni” a karácsony első, másod- és harmadnapján szervezett bál zenészeit. A vacsora után folytatódik a bál. Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor, Magyarkapuson megkondulnak a harangok, és mindenki a templomhoz megy, attól függetlenül, hogy ki hol mulat a faluban. Nincs hagyományos istentisztelet. A presbiterek egyházi dalokat énekelnek, és köszöntőt mondanak a népnek a templom tornyából, majd kezdődhet is a tűzijáték. Reggel a fiúk ostorpattogtatással köszöntik az új esztendőt. /Török Á. Rebeka: Fényes legények, fényes leányok. Közös karácsony Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2006. július 26.
Kolozsvári magyar gyermekkórus megalakítását tervezi a Kolozsvár–Belvárosi Református Egyházközség. Első lépéseként zenetábort szerveznek hat–tizenhárom éves kolozsvári gyermekeknek, felekezettől függetlenül. A zenetábor Bogártelkén lesz augusztus végén. /Balázs Ágnes: Kolozsvári magyar gyermekkórus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2006. október 9.
Bogártelkén tartották a Régiók Találkozóját, a kis faluban Székelyföldről, Kalotaszegről és más térségekből érkezett népművészek, kézművesek gyűltek össze szakmai hétvégére. A Bokréta Kulturális Egyesület volt a szervező. Kezdetben a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség rendezte, ma már a közel ötéves Bokréta Kulturális Egyesület is szervez találkozókat – mondta el Kovács Pali Ferenc népibútor-festő, az egyesület elnöke. Bánffyhunyadon szervezték az első Régiók Találkozóját, majd sorra Mákófalva, Türe, Inaktelke fogadta be a rendezvényt, most pedig Bogártelke. Minden résztvevő elhozza munkáit, majd az összegyűlt anyagból gazdag kiállítást is rendeznek. Kudor István, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke nyitotta meg a kiállítást. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke beszámolt az egyesület munkájáról. Boldizsár Zeyk Imre Kalotaszeg tájegységről tartott helytörténeti előadást, Pap Gábor magyarországi irodalomtörténész pedig a templomkazetták motívumainak kialakulásáról beszélt. /-f-: Régiók Találkozója Bogártelkén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
